2015. szeptember 2., szerda

De hát olyan szép!

Kedvenc kérdéseim közé tartozik a nézelődő részéről elhangzó: "De hát olyan szép! Akkor miért akarja eladni?"
Muszáj nekem megindokolnom, hogy miért adom el? Csak. Mert. Magánügy. Én se azzal kezdem belépés előtt; bankszámlakivonatokat, 22 milliót kérem felmutatni! Nem mindegy? Örüljön neki, hogy eladóvá vált, mert  megveheti.
Esetleg csak a  ronda lakás lehet eladó? Azt áruba lehet bocsátani, mert brrr, de gusztustalan szegény, szabaduljunk meg tőle?

A szép(nek nevezett) háztól is megválhat a gazdája. Vannak publikus és nem publikus indokok. Nekem csak előbbiek vannak, de eddig azokra se készültem fel, hogy a családon kívül más megkérdezi. De a szükség nagy úr, kész válasz portfólióval rendelkezem a fentebb feltett kérdésre. Ráadásul mind igaz:
Megnőttek a gyerekek és mivel őket nem lehet eladni, marad a ház eladás. Merthogy nem a lakóhelyünkön éljük a 8 óra munka, 8 óra szórakozás részét  a napnak, ezért célszerű lenne oda költözni, ahol mindezeket műveljük. És mert a széptől is mindig van szebb, ami ráadásul azon a környéken van, ahová 13 évvel ezelőtt is szerettem volna költözni.
Ééés erre a legtöbben azt mondják, lassan úgyis végleg kirepülnek a gyerekek, akkor meg elég lesz egy ettől is kisebb. Tényleg? Ne vásároljak mindjárt egy koporsót? Az elég kicsi.
Máskülönben pedig, kedves vevő, nem épp a költözésre kellene biztatnia engem, hogy minél hamarabb elfoglalhassa a "de hát olyan szép" házamat? :-) ;)